Csillaghatás, nem csak Hollywoodban
A drágakövek nagyon sok érdekes vizuális jelenséggel rendelkeznek. Ezek közül az egyik legelbűvölőbb a csillaghatás.
A csillaghatás nemcsak szép látványt nyújt, hanem valóságos mágikus hatása van, ahogy a fényvisszaverődés szinte táncol a drágakő teljes felszínén.
Mi a csillaghatás?
A csillaghatásra nem minden drágakő képes, ráadásul speciális körülmények szükségesek a látványhoz. Nézzük meg közelebbről mi pontosan a csillaghatás.
Az elnevezés (asterism) a görög aster szóból származik, mely jelentése csillag.
A csillaghatást a fény visszaverődése okozza a drágakőben található tűszerű zárványokban, a rutilokban. Ezeknek a zárványoknak legalább két különböző irányban kell lenniük, hogy a hatás létrejöhessen és láthatóvá váljon. Amikor két különböző irányban vannak a zárványok, az valójában még csak kereszthatás, három különböző iránynál azonban már szabályos hatágú csillagot képez a fényvisszaverődés.
Ami a csillaghatást illeti, létezik egy egyszerű alapelv. Minél közelebb helyezkednek el egymáshoz a zárványok a drágakőben, annál szebb lesz a csillaghatás, annál élesebben körvonalazódik a csillag.
A csiszolás befolyása a csillaghatásra
Függetlenül attól, hogy a drágakőnek megvannak-e az előfeltételei a csillaghatásra, végső soron a csiszolás határozza meg, hogy látható lesz-e a fényhatás vagy nem.
Egy jó példa erre a fazettált csiszolás, melyen egyáltalán nem fordulhat elő csillaghatás. Eme csodálatos fényhatás előcsalogatásához egy régimódi csiszolásra, a kaboson csiszolásra van szükség. Ennek eredménye egy olyan drágakő, melynek egyik oldala lapos, másik oldala domború, és a legfontosabb, hogy nem tartalmaz egyáltalán sík felületet. A felületnek nagyon jól csiszoltnak kell lennie, ráadásul a zárványoknak nem szabad teljesen a felületig érniük, mert ez gyengíti a csillag láthatóságát.
Az is nagymértékben befolyásolja a látványt, hogy mennyire szimmetrikus a zárványok elhelyezkedése. Pontosan ezért, már a vágáskor alaposan meg kell tervezni a teljes munkálatot. Amennyiben a zárványok elhelyezkedésére nem ügyelnek, akkor csillag helyett egy kaotikus, torz látvány lesz a végeredmény. A megmunkálás során az a legnagyobb kihívás, hogy megfelelően be legyen azonosítva a felszín, mely majdan kész állapotában a csillaghatást jeleníti meg.
Engedd be a fényt!
Mivel a csillaghatás valójában egy fényjelenség, ezért természetes, hogy sok múlik azon, milyen fényforrás mellett tekintünk meg egy ilyen különleges drágakövet.
A szórt fény nem alkalmas a csillaghatás előcsalogatására. Minél inkább diffúz a fényforrás, annál halványabb lesz a csillag. Ahhoz, hogy a legszebb hatást érd el, tiszta és szelektíven irányított fényforrásra van szükség, ez az irányított fény közvetlenül a teljes drágakőre irányuljon. Ilyen körülmények között szinte misztikus csillagfény látványában lesz részed, mely végigfut a drágakő teljes felszínén.
Mindenki a tökéletességre törekszik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a természetes jelenség évezredek során alakult ki. Amennyiben olyan drágakővel találkozol, melyen a csillaghatás túlságosan tökéletesnek tűnik, akkor nem árt óvatosnak lenned vásárlás előtt. Amennyiben a csillagfény nem mozdul a drágakő felületén amikor hozzáérsz és egy kicsit megmozdítod, akkor elképzelhető, hogy az nem valódi. Pontosan ezért roppant fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból vásárolj drágakövet, illetve drágakővel díszített ékszereket.
Híres csillaghatású drágakövek
A csillaghatás egy speciális effekt, mely már az ókorban is ismert volt.
Már az ókori Rómában is ismerték a csillaghatást. Idősebb Plinius természettudós is megemlítette ezt a Historia Naturalis című művében.
A világ legrangosabb múzeumaiban és természetesen magánkézben is fellelhető néhány meglehetősen ismert drágakő, melyek csillaghatással rendelkeznek, például a 100 karátos DeLong Star Ruby.
Érdemes megemlíteni a hihetetlen méretű, 6456 karátos Eminent Star Ruby drágakövet, valamint a Star of India 563,35 karátos zafírt.
Ez utóbbi szinte hibátlan és rendkívül szokatlan drágakő, mivel mindkét oldalán látható a csillaghatás. Jelenleg az Amerikai Természettudományi Múzeumban van New Yorkban.