Jean Cocteau Trinity gyűrűje
A Trinity gyűrű 1942-es megjelenése óta számos ékszer tervezőt megihletett már. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a forma Jean Cocteau író, költő és a Cartier közös „gyermeke”.
A hármas összefonódás, ami a Trinity gyűrűt jellemzi számos formában megjelent azóta. A fotón egy egyszerű Trinity modell látható.
A Trinity gyűrű keletkezésének körülményei azért is érdekesek, mert meglehetősen ritka, hogy két egymástól ennyire távol álló művészeti terület, mint az ékszertervezés és az irodalom valami közöset alkosson.
Cartier Trinity gyűrűje minden idők egyik klasszikus ékszerterve maradt. 1924-ben született meg az ötlet és az első modell. Bár már közel egy évszázada történt, még ma is az egyik legikonikusabb alkotás, melyhez hozzájárul az is, hogy ez a modell szorosan összefonódott Jean Cocteau nevével.
Mint már említettük, számos formában megjelent azóta a Trinity modell alapmotívuma. A Fatumjewels Galériában is találhatsz néhány modellt, ami hasonló vonalvezetést mutat, mint például a fotón látható gyűrű.
Egy kreatív kötelék története
A Trinity gyűrűt Louis Cartier tervezte 1924-ben Jean Cocteau író, költő, filmrendező számára, ám a dizájn napjainkban sem tűnik elavultnak.
Louis Cartier és Jean Cocteau egy katonai kórházban ismerkedtek meg az első világháború idején. Az 1920-as években, a lendületes Art Deco korszak csúcspontján Cartier híres volt színes és egzotikus alkotásairól. A Trinity gyűrű nagyszerű bravúr volt a részéről.
A két művész barátsága azonban nem ért véget ezzel. 1946-ban Cocteau az ékszerészt kérte fel, hogy biztosítson számára megfelelő gyémántokat, melyek a Szép könnyeit hivatottak megformálni (Josette Day alakításában) A szép és a szörnyeteg (La Belle et la Bête) című filmjében.
Az író és az ékszerész együttes alkotóereje 1955-ben érte el csúcspontját, amikor Jean Cocteau felvételt nyert a Francia Akadémiába. A beiktatáshoz különleges, egyedi egyenruha szükséges, melyhez hozzátartozik egy díszkard is, a „halhatatlanság” kardja. Cocteau saját maga tervezte meg kardját, majd Cartier feladatává vált a kivitelezés.
Mindebből látható, hogy a két művésznek évtizedeken át „kincsekben mérhető” kapcsolatuk volt. Cartier költő barátját tartotta a Trinity gyűrű önjelölt nagykövetének, hiszen Cocteau két gyűrűt is viselt a kisujján. A fotón megfigyelhetjük.
Az egyik Trinity gyűrűt gyémánt csillagok díszítették, és a Trinity La Belle elnevezést kapta, a másik gyűrűt a költő saját aláírása díszítette.
Érdekes megfigyelni, hogy mi mindenre képes két művész együttes alkotóereje, még ha két ennyire különböző területen is működnek, mint Louis Cartier és Jean Cocteau tették.