Pleokroizmus, azaz a többszínűség gyönyörködtet

Egyes drágakövek esetén észrevehetjük, hogy különböző irányból, illetve különböző fényviszonyok mellett megtekintve teljesen különböző színt mutatnak.

Nemcsak árnyalatokról beszélünk, hanem teljesen különböző színekről, melyet ha a valóságban megtapasztalsz egy drágakő szemlélése során, akkor valóságos csodának tűnik. Ezt a hatást hívjuk pleokroizmusnak.

A szó görög eredetű, meglehetősen régi, tehát ezt a jelenséget nem mostanában fedeztük fel. A pleokroizmus összetett szó pontos jelentése: pléon, mely annyit jelent, több, valamint chroma, ami színt jelent. Tehát szó szerint annyit tesz, többszínű.

A pleokroizmus oka

Mitől lesz egy drágakő többszínű? Milyen színváltást nevezhetünk pleokroizmusnak?

A pleokroizmus, tehát a többszínűség egy belső optikai tulajdonság, mely a szabálytalanul kristályosodott drágakövek esetén alakul ki. A többszínűség lehet enyhe, alig látható, de lehet igen erőteljes is. Egyes drágakövek esetén mindössze a színtónus mutat különbözőségeket, ám vannak olyan drágakövek, ahol két vagy több teljesen különböző színt láthatunk.

Ennek az optikai jelenségnek az oka roppant egyszerű. A drágakő különböző irányokból különböző színt ver vissza a színskáláról. Bár a jelenség oka egyszerű, ezt szemlélve mégis valóságos csodának érezzük, olykor annyira elbűvölő a látvány.

A pleokroizmus felfedezése

A jelenség az 1800-as évek legelején került megemlítésre egy tanulmányban, mely egy akkor teljesen új fémről szólt.

1804-ben W. Wollaston tanulmányt írt a ródiumról, ami akkor egy teljesen új fém volt. Ebben a tanulmányban említést tett a kálium-tetraklór-palládit kristályokról, melyek színváltoztatásra képesek attól függően, hogy milyen irányból tekint rá az ember. Egyik irányból pirosnak tűntek a kristályok, ellentétes irányból zöldnek, a két irány között keresztben tekintve viszont barnának. Wollaston azt is megemlítette a tanulmányban, hogy a múltban már néhányan megfigyelték ugyanezt a jelenséget egyes turmalinok esetén.

A pleokroizmus felfedezését mégis Louis Cordier francia geológusnak és ásványtudósnak tulajdonítják, aki magnézium-alumínium-szilikátot vizsgált 1809-ben és leírta a megfigyeléseit.

Többszínű drágakövek

Egyes esetekben a többszínűség csupán a színtónus különbözőségeit jelenti, mint például az akvamarin esetében, sokszor viszont teljesen eltérő színeket láthatunk.

Az is nagyon fontos tényező, hogy a pleokroizmus lehet gyenge, alig észrevehető vagy erős. Nyilvánvalóan minél látványosabb a jelenség, annál érdekesebb az ékszer.

Az akvamarin váltogathatja színét a majdnem színtelen és a világoskék között, illetve a világoskék és sötétkék között. A színváltás közepesen erős.

Az ametiszt színváltása meglehetősen gyenge, ám attól még nagyon szép. A színek váltakozása bizonyos ametiszt drágaköveknél a vöröseslila és a szürkéslila között történik.

A rubinnak meglehetősen erős a pleokroizmus hatása. Egyes rubin drágaköveknél a sárgásvörös és a kárminvörös között történik a színváltás.

A tanzanitnak rendkívül erős a többszínű hatása, ráadásul háromszoros. Láthatjuk kéknek, lilának vagy pirosnak. Ez valóban egy varázslatos drágakő.

A fenti fotókra kattintva eljutsz a Fatumjewels Galéria webáruházába, ahol további csodálatos ékszerek között válogathatsz.