Érdekességek az aranyról

Évezredek óta körülrajongott nemesfém, amiért rengeteg háborút vívtak, amit istenként tiszteltek, aminek mágikus erőt tulajdonítottak, de mi is valójában az arany? Erről olvashatsz ebben az írásban.

Az alábbiakban főként tényeket írunk le az aranyról, hiszen meglehetősen kevés tényt tudunk erről a nemesfémről, amiből pedig szinte mindannyiunknak birtokában van valamennyi. Egyes tények lehet, hogy kicsit száraznak tűnnek, viszont biztos, hogy érdekesek, főleg, ha eddig még nem tudtad. Nézzük meg közelebbről, mit viselsz a nyakadban, füledben, az ujjadon. Mi az az anyag, ami szinte folyamatosan érintkezik a bőröddel?

Tények az aranyról

Az arany egy alapelem, ami azt jelenti, hogy kizárólag arany, tehát nem keveredik más anyagokkal.

Kémiai jele az Aurum latin névből eredeztetve Au, ami hajnalpírt jelent. Az arany nem reagál a levegőre, tehát nem rozsdásodik, nem oxidálódik, éppen ezért a nemesfémek közé tartozik. Az általános savakkal szemben erősen ellenálló, szinte egyáltalán nincsenek hatással rá. Egyetlen sav létezik, ami megrongálja az aranyat, ez pedig a királyvíz, ami egy egység salétromsav és három egység sósav keveréke. Az arany olvadáspontja 1.063 celsius fok.

Ezt a nagyon keresett fémet évezredek óta használja az emberiség, elsősorban fizetőeszközként, értékmegőrző vagyontárgyként, valamint ékszerként. Az arany kis szemcsékben és rögökben van az alapkőzetben, földalatti erekben, valamint egyes helyeken a hordalékos talajban.

A tiszta aranynak ragyogó sárga színe van, amit mindig is vonzónak találtak az emberek. Sűrűsége 19,3 g/cm³, az összes fém közül ez a legképlékenyebb. Egyetlen gramm aranyból valójában egy négyzetméter nagyságú aranylapot lehet készíteni, ez a lap kevesebb mint 100 nanométer vastagságú lesz és áttetsző.

Az aranytartalmat karátban mérik, a tiszta arany 24 karátos, melyet azonban más fémekkel kell ötvözni ahhoz, hogy alkalmas legyen ékszerek készítésére, azaz megfelelő szilárdságot kapjon. A más fémekkel való keverés révén az aranynak nagyon különböző színei lehetnek, attól függően, hogy mi a kiegészítő fém. Az egyik leggyakoribb aranyötvözet a vörösarany vagy rozé arany, ami arany, ezüst és vörösréz keveréke. A szín intenzitása a vörösréz százalékos arányán múlik. Ezen kívül a fehérarany a másik, szintén nagyon népszerű nemesfém, ahol az arany palladiummal van ötvözve.

Mire használjuk az aranyat és honnan származik?

Az első gondolatunk, ha aranyról van szó, az ékszer. Valóban, a legtöbb arany végül csodás ékszerré válik.

Az arany 70%-a kerül az ötvösökhöz, ékszerészekhez, végül a hölgyek nyakába, fülébe, karjára, valamint a párok ujjára karikagyűrűként. Az arany 11%-a ipari felhasználásra kerül, a többiből befektetési arany lesz érmék vagy aranyrudak formájában.

Az iparon belül az aranyat leginkább a fogászati eszközökre használják fel, valamint az elektronikában. Ennek két oka van, az egyik, hogy az arany nem oxidálódik, a másik ok, hogy ez a fém a legjobb elektromos vezető.

Az aranyat már a történelem előtti időkben is használták ékszerkészítésre, Európában pedig legalább 1600 éve. Az afrikai Mali már a középkorban ismert volt az óvilágban, elsősorban a gazdag aranylelőhelyei miatt. Az ország még ma is az egyik legnagyobb aranykitermelő Afrikában. Mindeközben Európában is folyt az aranykitermelés, ami azonban meredeken visszaesett a középkorban, amikor a legtöbb arany iránt érdeklődő ember Mexikó és Brazília felé fordult. Az 1700-as években a világ összes kitermelt aranyának legnagyobb részét ez a térség adta.

Az 1800-as évek elején az arany kitermelése egy relatív minimumra esett vissza, amíg fel nem fedezték az Ural-hegység keleti részén az aranyat, ami újabb növekedést idézett elő. Az 1800-as évek közepén Oroszország aranykitermelése majdnem duplája volt Dél-Amerika kitermelésének.

A következő nagy fellendülés az volt, amikor felfedezték Kalifornia és Ausztrália aranyban gazdag hordalékos részeit 1848-ban és 1851-ben. Ez volt az aranyláz időszaka. Amikor a leggazdagabb hordalékos részeket kimosták, elkezdték a Sierra Nevada nyugati és keleti végében lévő hatalmas kvarcjáratokat kibányászni, ez a hely végül 15 év alatt elképesztő mennyiségű, 12 000 000 000 forint értékű aranyat adott.

Ezek után Kalifornia aranykitermelése fokozatosan csökkent, napjainkban pedig már említésre sem érdemes. Ausztrália aranykitermelése 1857-ben érte el csúcspontját 88 tonna körüli arannyal, 1891-re azonban ez visszaesett 18 tonnára.

A következő jelentős aranylelőhely Transvaalban történt Dél-Afrikában 1882-86 között. Ráadásul felfedeztek egy gazdag aranylelőhelyet Klondikében Kanadában 1896-ban. A következő négy évben elképesztő mennyiségű aranyat nyújtott ez a terület.

Napjainkban az Antarktiszon kívül az összes kontinensen történik aranykitermelés. A legnagyobb aranykitermelő terület Dél-Afrika.

Jelenleg körülbelül 100 000 tonna arany van forgalomban. Összesen ez az a mennyiség, amit eddig kibányásztak. Ez körülbelül egy 17 méteres oldalú kockának felel meg. Ez egy olyan adat, ami valószínűleg mindannyiunk számára magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miért ilyen értékes az arany. Ez egy olyan nemesfém, ami – a több évezredes kutatás, mosás és bányászás ellenére – nem áll rendelkezésre végtelen mennyiségben.

Csodáljuk az arany ellenállhatatlan szépségét és biztonságos értékállóságát! Válaszd ki a következő aranyékszeredet a Fatumjewels Galériában!