Kincsek az Újvilágból

Nehéz elképzelni, micsoda elképesztő kincsek érkeztek az Újvilágból Európába a XVI., XVII. és XVIII. század során.

Mindannyian tanultunk gyerekkorunkban az Újvilágról a történelemórákon. Az arany- és ezüstbányákról, valamint az egyéb lelőhelyekről, melyek óriási vagyonokat hoztak a spanyol és a portugál koronának. Mégis nehéz elképzelni a valóságos dimenzióit és mértékét ennek a gazdagságnak, hiszen olyan mennyiségű kincsről van szó, melynek teljes értékét képtelenség felfogni.

Ennek a mennyiségnek egy mutatója a Nuestra Senora de Atocha hajó rakománya. A hajó 1622-ben süllyedt el Kuba és Florida között és csak az 1980-as évek közepén sikerült felhozni azt a tenger mélyéről. A fedélzeten volt 3000 kilogramm ezüst és 200 kilogramm arany. Ez csak egyetlen hajó volt a több ezer közül mely az Atlanti-óceánon kincset szállított.

Óriási kihívás volt az ilyen típusú hajókon szállítani, nemcsak az időjárás miatt, hanem a kalóztámadások miatt is. A nagyobb hajókat éppen ezért gyakran kisebb és könnyebb hajók kísérték, hogy sikeresen vissza tudják verni a kalózok támadásait. A kalózoknak ennek ellenére mégis megérte kockáztatni, hiszen ha csak egyetlen támadás sikeresen végződött, az után gazdagokká váltak.

Nemesfémek

A spanyol konkvisztádorok aranyéhsége extrém méreteket öltött. Óriási régiókat fosztottak ki az akkori Mexikóban és Peruban.

Az inkák (Peru), az aztékok (Mexikó), a maják (Guatemala) gazdag ékszer hagyománnyal rendelkeztek, ami azonnal felkeltette a jövevények érdeklődését. Potosiban – a mai Bolíviában – a hódítók felfedeztek egy hegyet, ahol látványos nemesfém bányászat folyt.

A spanyolok valódi mesterműveket találtak a helyi aranyötvösöknél. Ezek nagy hozzáértéssel, finoman elkészített bájos ékszerek voltak. Sajnos csupán néhány darab maradt meg ezekből érintetlenül. A drágaköveket óvatosan eltávolították az ékszerekből, az aranyat pedig beolvasztották, mivel így könnyebb volt Európába szállítani. V. Károly német-római császár megtartott egy kis gyűjteményt ezekből az ékszerekből, amit 1520-ban kiállított Brüsszelben.

Smaragd – A Zöld Varázslat

Az összes spanyolok által zsákmányolt kincs közül a smaragd volt az, mely különösen nagy figyelmet keltett.

Ennek a drágakőnek a szépsége és minősége egyedülálló volt. Az inka civilizáció ékszerei és a rituálékhoz szükséges eszközök a legjobb minőségű smaragddal voltak gazdagon díszítve. A smaragd szent drágakő volt az Újvilágban, melyet a legnagyobb hódolattal és tisztelettel kezeltek.

A smaragdhoz való hozzájutás roppant nehézkes és komplikált volt. A bányák egy nagyon ellenséges területen helyezkedtek el a dzsungel közepén. Ám amikor az első példányok Európába értek, gyorsan szenzáció lett belőle, ismert és áhított drágakő lett rövid idő alatt. A smaragd kitermelése ennélfogva meglehetősen kifizetődő tevékenység volt, minden nehézség és komplikáció ellenére. Még a Távol-Keletről is érkeztek Európába nagy smaragdmegrendelések. Mindenki, akinek módja volt rá, akart egy smaragdot az Újvilágból.

Kolumbiai smaragd napjainkban

A kolumbiai smaragd még ma is ugyanolyan áhított drágakő szerte a világon. A smaragd 55 százaléka innen származik éves szinten.

A kereslet túllépi a valós kínálatot és valójában csak néhány kitűnő minőségű példányt találnak. A kolumbiai smaragd még napjainkban is vágyódás tárgyát képezi az egész világon a gyűjtők körében is, és ez egyáltalán nem furcsa. Elegendő egyetlen pillantás egy kolumbiai smaragdra, hogy elvarázsoljon. Ezek a színek és ez a szépség felülmúlhatatlan.

Kedvet kaptál a Zöld Varázslathoz? Tekintsd meg a Fatumjewels Galéria smaragd ékszereit!